Nem kötelező a tevékenységigazoló-lap?

Nem kötelező március 2-tól a tevékenységigazoló lap használata az unióban. Magyar országon 2015.07.28-val nem kötelező a használata.

Ez annyit jelent ha nincs a sofőrnél ezért nem büntethetik meg, DE A TEVÉKENYSÉGÉVEL VISSZAMENŐLEG ugyan úgy el kell tudni számolni

mint eddig.

 

Tavaly hatályon kívül helyezték a tachográfok működését és használatát korábban részletesen szabályozó uniós rendeletet. Az új EU-rendelet (ez a 165/2014-es EU-rendelet) egyes részei idén március 2-án léptek hatályba. A rendelet részletesen leírja, hogyan kell használni a járművezetői kártyákat és az analóg adatrögzítőket. Az előírások legnagyobb újdonsága, hogy a leggyakoribb esetekben megszünteti a tevékenységigazoló-lapok kötelező használatát.

A legfontosabb változás az autón kívüli tevékenységek nyilvántartására vonatkozik. Ha valamilyen munka miatt a járműből a vezetőnek ki kell szállnia, így nem tudja a kártyát a menetíróban tartani, akkor a kocsin kívüli tevékenységeket kézzel kell feljegyezni. Ennek két módja van:

  • analóg (korongos) tachográf használata esetén a korongra kell ráírni kézzel kihúzni a kezdés és befejezést
  • digitális tachográf használata esetén a kézi adat visszaírás a fedélzeti eszközben
  • magának ír igazolást, lenyilatkozza a tevékenységét a pilóta
  • tevigazoló használata továbbra sem TILOS
  • táppénz,szabadság igazolására csak TEVIGAZOLÓT használjuk
  • továbbra is a folyamatosság a lényeg-minden perc igazolása-

Ez az előírás tehát a munkaidőnek azokra a részeire vonatkozik, melyeket lehet az adatrögzítővel is dokumentálni. Ilyen lehet:

  • a vezetési idő
  • az egyéb munka, vezetésen kívüli más tevékenység
  • készenléti idő
  • pihenőidő.

A rendeletnek ugyanez a pontja azt is kimondja, hogy nem lehet megkövetelni a sofőrtől, hogy dokumentálja a jármű elhagyása után végzett tevékenységét. Ez teljesen átalakítja a tevékenységigazoló lap használatára vonatkozó szabályokat! A rendelet szövege szó szerint így szól: „A tagállamok nem írhatják elő a járművezetők számára annak követelményét, hogy dokumentálják a jármű elhagyása során végzett tevékenységeiket.” (34. cikk 3. bekezdés)

Mostantól tehát látszólag nem kell igazolólapot kitölteni olyan tevékenységekre, melyeket az adatrögzítővel is jelezni lehet.De ez nem így van!

A munkaadónak azt kellett eddig igazolnia az előírás szerinti tevékenységigazoló-lap kitöltésével, hogy a sofőr nem végzett olyan munkát, ami az AETR hatálya alá tartozna. Az igazolólapon a következő tevékenységek közül kellett a megfelelőt kiválasztani:

  • betegség
  • éves szabadság
  • szabadság vagy pihenőidő
  • az 561-es rendelet vagy az AETR hatálya alá nem tartozó jármű vezetése
  • vezetésen kívüli egyéb munka
  • készenlétben töltött idő.

Ezek közül mostantól a pihenőidő, a vezetésen kívüli egyéb munka és a készenlét igazolására a sofőrnek is saját jelzéseket kell használnia, ezeket a tachográf korongon, vagy a digitális készüléken kézi bevitellel kell feljegyeznie. A munkaadó igazolási kötelezettsége viszont egyelőre nem változott.Ami már nem így van 2016.07.28-tól a munkáltatónak nem kötelező tevigazolót adni. De kivétel a táppénz és szabadság igazolása.

Ebben a pillanatban a szabályok hazai alkalmazásának módja még nem teljesen tiszta. Az uniós rendelet március 2-től hatályos, méghozzá közvetlenül az egész Európai Unió területén. Ezt a tagállamok saját szabályai nem módosíthatják. Ugyanakkor Magyarországon még érvényben van a tevékenységigazoló-lap használatával kapcsolatos miniszteri rendelet, melyet 2015.07.28.-al ELTÖRÖLTEK !!!

Az továbbra is érvényes szabály, hogy a sofőrnek el kell tudnia számolni az elmúlt 28 napja minden percével.

Ne feledjük azt se, hogy az uniós rendelet új előírása a sofőrök kötelezettségét .

Tehát egyelőre nemhogy egyszerűbb lenne a tevékenységek igazolása, hanem bonyolultabb lett:   sofőröknek  fel kell jegyezniük ugyanazokat a tevékenységeket a korongon, vagy a digitális készülékeken.

Kinek jó az, ha nincs tevékenységigazoló-lap?

Vannak olyan vállalkozók, akiknek sokszor nehézséget okozott az igazolólapok kiállítása. Nem mindig volt arra lehetőség, hogy az aláírási joggal rendelkező munkáltató mindig jelen legyen, amikor ki kell állítani egy igazolólapot. A kötelező gépi kitöltés is problémás volt sokaknak. A vállalkozás központjától távoli telephelyen nem mindig volt lehetőség arra, hogy számítógéppel, vagy írógéppel nyomtassák ki a lapokat, a kézírásos kitöltés pedig nem elfogadható. Akinek tehát ilyen problémáéi voltak, örülhet, hogy megszabadul a kötelező kitöltésektől.

Azt viszont ne feledjük el, hogy az igazolás kötelezettsége megmaradt. A sofőrnek ugyanúgy el kell számolnia minden egyes perccel, mint eddig. Hogyan teheti meg? Ha nincs igazolólap, akkor számos más dokumentumot kell majd magánál hordania. Igazolnia kell, ha szabadságra megy, igazolnia kell, ha beteg volt. A tevékenységigazoló-lap uniósan egységes kódjait a külföldi ellenőrnek is el kellett fogadnia, hiszen csak be kellett jelölni a megfelelő rovatot. Mit fog vajon a német és francia ellenőr a magyar táppénzes papírra mondani? És kit fognak megbírságolni, ha nem tetszenek a papírok?

A gépkocsivezetők érdeke tehát továbbra is az, hogy készüljenek el a tevékenységigazoló-lapok, mellyel egy egyértelmű munkáltatói igazolással tudnak elszámolni a vezetésen kívüli idejükről.

Az uniós rendelet által előírt esetekben – pihenőidő, más munkavégzés és készenlét – mostantól nem lehet megúszni a korongos, illetve a digitális feljegyzést. Ezt egyértelműen előírják az új szabályok. Arról azonban nem ír a rendelet, hogy a többi esetben tilos lenne az igazolólapok használata. A különböző szabadságos papírok, orvosi igazolások helyett egy egyszerű igazolólap kitöltése megkönnyíti a gépkocsivezető idejének pontos dokumentálását. És végül is ez a célja az igazolások használatának.

Változó mentességek

Az új rendelkezések néhány ponton az eddiginél több mentességet adnak a fuvarozóknak. A legfontosabb, hogy mostantól nem kell tachográfot használni a 7,5 tonna alatti megengedett össztömegű járművekre, ha

  • olyan anyagot, gépet vagy felszerelést szállítanak, mely közvetlenül szükséges az autót vezető személy munkájához, ha az autó vezetése a sofőrnek nem az állandó feladata, és az autót a vállalkozás telephelyétől számított 100 kilométeres körön belül használják;
  • a vállalkozás telephelyétől 100 kilométeres körben áruszállításra használt, 7,5 tonna alatti, gáz vagy elektromos hajtású járműveknél;
  • az élő állatokat a gazdaságokból a helyi piacokra, a piacokról a gazdaságba, vagy a vágóhídra szállító, legfeljebb 100 kilométeres sugarú körben használt járműveknél.

Ami ezekben az igazi újdonság, az az eddigi 50 kilométeres határ 100 kilométerre bővítése. Ez már elég nagy terület ahhoz, hogy a mentességgel érintett célból teherautót használó vállalkozók jelentős részét mentesítsék a szigorú előírások betartása alól.

Forrás : Fuvarlevél 3015.03.szám